Súrlódás és közegellenállás

A súrlódás a mozgás azon akadálya, amely akkor keletkezik, amikor az egyik test a másikon tovacsúszik, vagy gördül, miközben felületeik részben érintkeznek, s a testek egymásra nyomást gyakorolnak.

A súrlódásnak több fajtája van:

• A tapadási súrlódás

Akkor lép fel, amikor két egymással érintkező test mozdulatlan marad annak ellenére, hogy egy erő megpróbálja elmozdítani őket.

Kísérlet: Lerakunk egy csomagot az asztalra, megpróbáljuk elhúzni.

Amikor a csomag nem mozog, a rá ható erőknek egyensúlyban kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a csomag és a felület között súrlódási erők hatnak, amely nagysága ugyan akkora, mint amekkora nagyságú erővel megpróbáljuk elhúzni a csomagot.

• Csúszási súrlódás

Akkor lép fel, amikor két érintkező test, mozgást végez egymáshoz képest.

Erre a legegyszerűbb kísérlet: Húzni a szánkót.

Ha a szánkó egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a rá ható erőknek egyensúlyban kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a szánkó és a felület között súrlódási erők lépnek fel, amelyek ugyan olyan nagyságúak, mint amekkora erőt mi fejtünk ki a szánkóra. A súrlódási erő minden mozgásba hozott test fokozatos lassulását eredményezi.

• Gördülési súrlódás

Azt az erőt, mely egy gördülő tárgyat lassít, gördülési súrlódásnak nevezzük.

A gördülési súrlódás a gördülő test pillanatnyi deformációja miatt alakul ki.

Kísérlet: Elgurítunk egy labdát: miért lassul?

A gördülő labda alakja megváltozik, mert az alsó része kicsit benyomódik. A benyomódott terület mindig a labda más-más részére esik, és ez azt jelenti h bármely pillanatban a labda egy része benyomódik míg más részek visszanyerik eredeti alakjukat. Egy rugalmas labdában az alakváltozás hatására olyan erők lépnek fel, amelyek az alakváltozást akadályozzák. És ezek egyúttal a labda mozgását is lelassítják.